Világszenzációs kísérlet felfedi, miért nem Kapják el egyesek a COVID-19-et
Egy világszenzációs kísérlet végre választ adott arra, miért vannak olyan emberek, akik soha nem kapják el a COVID-19-et, még akkor sem, ha ki vannak téve a vírusnak. A kutatók 36 egészséges önkéntest fertőztek meg szándékosan, hogy megértsék, miért védettek egyesek a vírussal szemben.
Főbb megállapítások
- A kutatás során 36 egészséges önkéntest fertőztek meg szándékosan a SARS-CoV-2 vírussal.
- Azok az emberek, akik ellenálltak a fertőzésnek, gyorsabb immunválaszt mutattak az orrnyálkahártyájukban.
- A HLA-DQA2 gén magasabb kifejeződése is hozzájárulhatott a fertőzés elkerüléséhez.
- A kutatás eredményei új kezelések és vakcinák fejlesztéséhez vezethetnek.
A kísérlet részletei
A Wellcome Sanger Intézet és a University College London kutatói vezették a kísérletet, amely során 36 egészséges önkéntest fertőztek meg egy pre-Alpha SARS-CoV-2 törzzsel. A résztvevők közül 16-an soha nem voltak beoltva, és nem mutattak korábbi fertőzés jeleit.
A kutatók vér- és orrnyálkahártya-mintákat vettek az önkéntesektől, és egy éven keresztül elemezték azokat. Az elemzés során három fertőzési kategóriát azonosítottak: átmeneti, tartós és abortív.
Az immunválaszok elemzése
Az abortív csoportban a kutatók felfedezték, hogy ezek az emberek gyorsabb immunválaszt mutattak az orrnyálkahártyájukban, beleértve a mucosa-asszociált invariáns T (MAIT) sejtek aktiválódását és a gyulladásos fehérvérsejtek csökkenését. Ez a gyors reakció lehetővé tette a vírus gyors eltávolítását, mielőtt az megtelepedhetett volna.
A HLA-DQA2 gén szerepe
A kutatók azt is megállapították, hogy az abortív csoport tagjai magasabb HLA-DQA2 génkifejeződést mutattak az orrnyálkahártya sejtjeiben még az oltás előtt. Ez a gén korábban már összefüggésbe hozható volt enyhe vagy tünetmentes SARS-CoV-2 fertőzésekkel.
Jövőbeli kilátások
A kutatás eredményei új fényt vetnek azokra a korai eseményekre, amelyek lehetővé teszik a vírus megtelepedését vagy gyors eltávolítását, mielőtt a tünetek kialakulnának. Ez a tudás alapot nyújthat új kezelések és vakcinák kifejlesztéséhez, amelyek utánozzák ezeket a természetes védelmi mechanizmusokat.
A kutatás eredményeit a Nature tudományos folyóiratban publikálták.